Gondolatok a magyar nép
lelki-betegségéről.
7. rész
Írásom alapkoncepciója.
„Azért lelki beteg és tájékozatlan a magyar nép mert a F-O-s rezsim, sok aljas,
ravasz trükkel, módszerrel hazugsággal, átverte és beteggé tette.„
Ez a felvetés igaz, de szerintem ezek a
trükkök azért nem voltak annyira ravaszak h. ne lehessen átlátni rajtuk. Az
írás tehát erre a kérdésre keres
választ: Miért verhető át, és miért tehető beteggé a magyar nép, viszonylag
könnyen gyorsan?
Ez is fontos…
Az
érhető hasonlat miatt itt a jelenlegi magyar kultúrát, életstílust, felfogást,
egyben a magyar népkaraktert egy szövedéknek fogom fel.
Ez
a szövedék meglehetősen sok szálból áll, ezek meglehetősen durva, rossz
minőségű szálak, de ezek a szálak mégis összegabalyodnak, összekapaszkodnak és
létrejön egy durva, gubancos, lukacsos szövet, amely mégis meglehetősen erős.
De
mire erre rátérnék, kezdjük az általános jellemzéssel, azon belül is a mentegetődzéssel,
ill. a jó oldallal.
Nyilvánvalóan
kétes dolog negatív értelemben beszélni a népről. Pl. népbetegségről beszélni, vagy
negatív népkarakterről beszélni, stb. Kétséges azért is, mert hatalmas az egyén
szóródás. Sőt akkora is lehet az egyéni szóródás, hogy már átlagról is
kétségesen beszélhetünk. Az is nyilvánvaló, h. genetikai meghatározásról több
ok miatt sem beszélhetünk, ha valamiről beszélhetünk az a kultúra alakulása, a
kulturális (életstílusok, népi felfogások, köztudati beállítódások) hatások. Ez
nem a művészeti kultúra, hanem a hétköznapi kultúra, de én csak általában
kultúrát emlegetek. Természetesen
kollektív bűnösségről sem beszélhetünk. Akkor miről beszélhetünk, legalábbis én
miről beszélek: ez átmenetileg, csak részben a nép hibájából kialakult
betegség. Nem bűnről van szó, csak átmeneti népkarakter, ill. hétköznapi
kultúratorzulásról, kisiklásról, gyengeségről.
Ha
megfelelő, alkalmas, demokratikus vezetők vezetik a magyar népet, akkor akár
egy átlagon felüli népkarakter is kialakulhatott volna. Szerintem a magyar
népben van egy eredendő átlagon felüli ötletesség, van egy átlagon felüli
segítőkészség. Na ezek az előnyök most éppen nincsenek felerősítve, sőt el
vannak sorvasztva. Valamint a magyar nép
átlagon felül vágyik a dicséretre, amit pozitív tulajdonság is lehetne,
jelenleg ez is inkább negatívan hat.
A
magyar népre szokás mondani; h. irigy, összetartás helyett viszálykodik,
kishitű, pesszimista, földhöz ragadt, saját nyelvébe, országába ragadt, szolgalelkű, feljelentgetős, utolsó csatlós,
szájkaratés, stb.
Nem
lehet kijelenteni, h. ezekben nincs igazság.
De
nem tudhatjuk, h ezekhez hasonlókat más népekről nem mondanak, mások, ill.
saját maguk.
Az
biztos h. a jelenlegi nemzetköz statisztikai felmérésekben nem állunk jól. Pl. az
elhízottak rangsorába elől, vagyis rosszul állunk. Amiből arra is
következtethetünk, hogy akarat, önkontroll egészségtudatosság tekintetében
gyengék vagyunk. Az iskolai tudás-mérések
is inkább rossz eredményűek. De ezek
viszonylag kevés és pontatlan felmérések. Másfelől ahogy mondtam, ez nemcsak a
nép hibája, hanem a gyenge vezetés, a gyenge rendszer hibája is.
Én
a magam részéről azt mondom összességében átlagosan a magyar nép 2010-ig
átlagosnak mondható volt, onnan vehető egy fokozatos megbetegedés, aminek
egyértelmű tünete, h. most már, az EU-n belül, tehát egy jó környezetben,
sorozatban negyedszerre kétharmaddal választanak meg egy országnak ártó,
hazudós, diktatórikus bandát. Lehet h. ez az írás nem jött volna létre, ha csak
kis különbséggel választják újra a Fideszt. Mert akkor mondhattuk volna, valami
javulás elindult. Az, h. kétharmaddal választották újra, azt jelenti, h a
magyar nép állapota nemhogy javulna, de romlik.
Ez egy nagyon egyértelmű erős tünet, ill. bizonyíték. Olyan, mint egy
pozitív biopsziás minta. E betegség végeredménye nagyon leegyszerűsítve: a
diktatúra elfogadása.
Van itt még egy fontos tényező, ami a magyar nép karakterét jelentősen meghatározza: a magyar nép nem egy katonás nép. Ugyanis egy katonás nép (pl. orosz, német, japán, stb.) más okok miatt, másképp fogadja el a diktatúrát (autokráciát). A magyarok diktatúra elfogadása, inkább amolyan dél-amerikai, dél-ázsiai, stb. stílusban történik. Vagy ha európai példát kéne mondani, akkor a Franko Spanyolországa, és Salazar Portugáliája juthat eszünkbe. De voltak magyar kis-diktátorok is: Horthy, ill. Rákosi. Kádárt én csak félig veszem ebbe a sorba, de ennek kifejtése nagyon hosszú lenne. Mindegyik, beleértve a 2020-s Orbán-Fidesz bandát, másképp, más háttérrel, más környezetben, de azért jellegében sok hasonlósággal csinált diktatúrát (autokráciát).
Visszatérnék
azonban a durva kényelmetlen, huzatos, de erős szövedékre, ami a rendszerből
valamint a magyar nép életstílusából, felfogásából, néprakteréből szövődik
össze, jelenleg. A felsoroltakat,
hétköznapi „kultúrának” is nevezhetjük. Bár a kultúra szó nem véletlenül van
idézőjelbe.
Az
alapszálak:
Mindenekelőtt
a meglehetősen gyenge oktatás.
Az
oktatás nemcsak a tanult anyag miatt, annak felejthetősége miatt gyenge, hanem
a tanulókban kialakított felfogások szellemiségek miatt. A magyar oktatás bár
meglehetősen elnéző, de még így is alacsony szintű kreativitásra, kritikai
szellemiségre, önállóságra nevel. Sikerült valahogy a két hibát ötvözni:
elnéző, keveset követelő, de mégis kevés kritikai, önállósági, kreatív
szellemiséget ad. Leginkább a társadalmi társadalomtudományos ismeretek
átadásával van baj. Azt gondolom, h. az oktatók oldala is összekeveri, az
engedékenységet a demokráciával, az önállósággal. Tulajdonképpen az oktatás
minden szegmense hibás. Az oktatott anyag is, az oktatók felkésztése is, a
módszerek is, a tanulók motiválása is, az oktatás szellemisége is.
A
másik főszál, a kormányzati, állami, illetve a politikai tájékoztatás,
propaganda, (manipuláció).
Erről
is már sokat beszéltem. Pl. arról, hogy minden országban van propaganda,
manipuláció, de nem egyforma. Kishazánkban hihetetlenül nagyarányú, mindent
ellepő a hamis propaganda, ill. a manipuláció.
Kishazánk azon kevés országok közé tartozik, melyben a manipulációnak két folyama van és mindkettő nagyon erős. De erre még visszatérek, most egy emelettel feljebb megyek és rápillantok az emberiségre.
Ez
is fontos…
Máshol sok helyen gyakran foglalkozom az általános emberi gyengeségekkel, olyanokkal, mint a presztízsharcosság, mint a sértést felülmúló sértődékenységgel, mint az önzéssel, irigységgel, kapzsisággal, és még sorolhatnám. Ezekre itt nem térek ki.
Viszont
kitérek az alábbiakra.
Kitérés
az emberiség néhány csapdahelyzetére.
A
legnagyobb csapdahelyzet kétségtelenül az egyre valószínűbb klímakatasztrófa,
és annak hatása, de most nem erre gondolok.
A
manipuláció-fokozódás és a rosszul értelmezett engedékenység, a bulvár kultúra,
a fogyasztói kultúra, az online kultúra, és a többi, biztosan negatív irányba
tereli az emberiség életstílusát felfogását karakterét, társadalmi
viselkedését.
Persze
amikor ezekről a témákról, beszélünk (néplélek, életstílus, közfelfogás, stb.)
mindig felvetődik a kérdés: és mi a tendencia. Mi a tendencia magyar szinten és
világszinten. Adja megát: hát akkor nézzük meg milyenek a fiatalok. Csakhogy ez
egy ingoványos terep. Egyrészt a fiatalok felfogása, életstílusa mindig is, a
korosztályi adottságoknál fogva eltért az idősek, sőt a középkorúak
életstílusától, felfogásától. Másrészt
az idősek egyik sztereotípiája: hát ezek a fiatalok, bezzeg az én időmben.
Mondok
egy példát. Nekem úgy tűnik, h. a fiatalok túlságosan kényelmesek,
elkényeztettek, lusták, különösen a fizikai munkától undorodnak. Leginkább csak
a szórakozás érdekli őket. De aztán eszembe jut, h. a mi szüleink, nagyszüleink
ugyanezt gondolták, mondták rólunk. Részben alaptalanul, de részben alappal.
Ugyanis tényleg egy fokkal lustábbak kényelmesebbek, bulizósabbak, stb.
voltunk, egyszerűen azért mert ez a korosztályi tulajdonság. Később azért mi is
„megkomolyodtunk”, ahogy általában a fiatalok, szorgalmasabbak lettünk, és sok
mindenhez, munkához, családhoz, társadalomhoz, stb. komolyabban
viszonyultunk. A fiatalokból való
kiindulás tehát meglehetősen pontatlan. De akkor miből induljunk ki, mert azért
nyilván vannak változások, vannak tendenciák.
Én
a saját körültekintő tapasztalatomból a logikából kiindulva azt mondom: valóban
az ember, emberiség átlagosan fokozatosan apránként önzőbb, lesz, kényelmesebb
lesz, elkényeztetettebb lesz. Kérdés, h. ez addig fajulhat, míg a jó kis kocsi,
jó szex, nagyjából kényelmes élet kielégíti, és már nem lesz igénye gyerekre,
testi, lelki egészségre, igazságosságra, közösségi érzésre, tudásra,
művészetre? Vagyis ez a tendencia
elvihet oda, h. egy sekélyes igénytelen „jólétet” válasszon, a sokszínű jólét
helyébe. A másik rossz tendencia, egyfajta elbutulás. Nem lexikális inkább
logikai és lényeglátó elbutulásról, lehet szó. A harmadik rossz tendencia és ez
már szinte biztos: hazugságok megszokása, sőt igénylése.
Nem
tudom, de abban biztos vagyok, az embernek állandóan fel kell tenni ilyen
komolyabb kérdéseket, egyénileg is önmagának is, és társadalmi szinten is. Mert
ha fel sem vetődik a probléma, akkor szinte biztosan úgy kezd csúszni a lejtőn,
h. észre sem veszi.
Abból
a tényből, h. a fejlett jóléti
országokban egyre kevesebb gyereket vállalnak, sok mindenre lehet
következtetni. Az emberek egy része, egyáltalán nem vállal, másik része későn,
viszonylag idősen, legyen meg a lakás, kocsi, karrier, stb. aztán jöhet a
gyerek, rendszerint egy. Sokaknak viszont erre a korra már sérülnek az
ivarsejtjei, mire kénytelen lombik eljárást igénybe venni, ami szintén
megnöveli a sérült gyerekek születését.
Évezredekig
és már az állati ösztönből is az eredt, hogy a fiatalok családot alapítottak, a
körülmények megteremtése, és a gyerekek szülése felnevelése párhuzamosan
történt. Volt egy jól működő szisztéma, a fiatal szülők egészséges gyereket
hoztak létre, volt energiájuk a felneveléshez, és a körülmények
megteremtéséhez, plusz a viszonylag fiatal nagyszülők is beléptek ebben a
családi munkamegosztásba. A fiatalok családalapítása még a mi időnkben is a
természetes „ez a teljesen ésszerű, szokásos” kultúra jegyében történt.
Ez
a jól működő szisztéma és kultúra manapság félig eltűnt, valójában rosszabbul
működnek a dolgok. Azonban a fiatalok ürügy-okokkal megindokolják, h. mindez
miért jó.
Valójában
a háttérben az elkényeztetési aspektus, az önzés, a kényelmesség növekedése
terjedése áll.
Ők
maguk is én is és minden gondolkodó felteheti a kérdést: igen a kényelmesebb,
kellemesebb élet van a háttérben és akkor mi van? Ez nem bűn, sőt ez az élet
egyik célja. Igen, de itt egy kicsit pontosítani szükséges. A kérdést úgy kell
feltenni, h. ez az élet legfontosabb célja, vagy emellett vannak még más fontos
célok.
A
kellemes, kényelmes jó élet mellett még ugyanolyan fontos cél: az
önrendelkezés, igazságosság, a béke, barátság, szeretet, a testi-lelki
egészség, a közösség (család, haza, lakóhely, stb.), az emberiség és annak
fennmaradása, ezzel összefüggésben a természet és a klíma védelme.
Néhány
torz felfogás érzékelhetően növekszik. Az egyik jel, a már említett
gyerekvállalás-csökkenés. Egy másik jel, h. még a fokozódó klímaválság se tudja
az embereket rávinni, h. jelentősen csökkentsék a fogyasztásukat, átrendezzék
az életük. Egy harmadik jel, h. az emberek nemcsak butaságból, de kényelmi
szempontok miatt is beletörődnek a hazugságvilágba, adott esetben a
diktatúrába, az igazságtalanságba.
Ami
viszont a konkrét felfogásokat illeti.
Nem
vitás, az alábbi két felfogás terjed, a kérdés, h. mennyire.
Az
egyik jellemző torz felfogás, kérdés mennyire terjed: „Lesz@rom a világot, az állítólagos
értékeket, csak nekem meglegyen a
kényelmes kis életem, nem kell feltétlen tartalmas életnek lenni, de jó kis
élet legyen.”
A
másik feltehetően terjedő torz felfogás: „Nem érdekel a világ szenvedése, sőt a
magamé se nagyon, csak a győzelem érdekel az, hogy másokhoz képest én legyek a
király”
Mindkét
torz felfogás nyilvánvalóan megtagadja a legfontosabb célok az igazi értékek
jelentős részét, - az elterjedésük nyilván egyféle világpusztuláshoz vezet.
Ez
is fontos…
A népbetegség, ill. a diktatúra elfogadás egyik tünete, a bugyuta hazugságok látszólagos elfogadása.
Nézzünk
egy példát pontosabban kettőt:
A
Fidesz egyik hazugsága, a sok mellett: az ellenzék háborúba (pusztulásba)
sodorná az országot. A másik pedig legyen, az a plakát melyről két gonosz
ellenzéki arc néz le, a felirat pedig: veszélyesek. (Különösebb indoklás nélkül.
Egyébként nekem beugrott Orwell 1984 c. könyve.)
Ugyanezen
kampányfogások, bugyuta hazugságok pl. 16 évvel ezelőtt kontra-produktívak
lettek volna, ami azt jelenti h. inkább a közlő ellen szavazott volna az
emberek többsége és nem mellette. Most állítólag ezeket a bugyuta hazugságokat
több millió ember hitte el. Ami nem igaz, csak maguknak és másoknak azt
hazudták, hogy elhitték és emiatt szavaztak a Fideszre. Valójában, nem emiatt
szavaztak a Fideszre.
De
nézzük mi történt volna pl. 16 évvel ezelőtt, ha ilyen hazugságokat mondtak
volna a népnek. Egyfelől akkoriban a népet egy fokkal jobban érdekelték pl. a
programok, vagy az elmúlt időszak statisztikai adatai, vagyis a tényleges
tendenciák.
Ha
pedig meghallották volna ezt: „az ellenzék háborúba sodorná az országot”, -
első lépésben feltették volna a kérdéseket: Miért is tenné? Ezzel nem önmagának
ártana?
Jelenleg
nem vagyunk háborúba? Ezt, mint EU-tag
és mint NATO tag megtehetnék önállóan?
Nem
bonyolult kérdések, ha válaszol rájuk, már kiderül, h. hazugságról van szó. De
ha kételkedne, akkor utána nézne, h. valóban mondtak ilyent. Nem lenne nehéz
dolga, mert „szerencsétlen” MZP kénytelen volt minden megszólalásában kitérni
ezekre a hazugságokra, kínjában már millió forintokat ajánlott fel annak, aki
képes „bizonyítani” hazugságokat. Mindig, legalább százszor elmondta, h ő csak
annyit mondott, hogyha a NATO katonákat küld, ekkor magyar katonák is
mennek.
Tehát
16 évvel ezelőtt a szavazók fele, logikából-séróból kinevette volna ezeket a
hazugságokat, másik negyedük meg belenézett volna egy-két ellenzéki
megnyilvánulásba, és rögtőn rájött volna, h ezek igazságtartalma zéró. Ezután pedig a hazudó ellen szavazott volna,
ugyanis tisztában volt azzal, h. aki hazudik az csakis rossz szándékú vezetésre
alkalmatlan vezetőjelölt lehet, - ráadásul, aki ilyen bugyuta dolgot hazudik,
az le is nézi a választókat. A plakát is ugyanezen okból visszafele sült volna
el. Tehát 16 évvel ezelőtt az ilyen bugyuta hazugságok a magyar emberek
háromnegyedét a Fidesz ellen fordították volna. Most pedig elhitték, állítólag.
Elismerve, ha sokat butult a nép, de ezért nem ennyit, szóval más dolgok vannak
a hátterében. Az emberek fele, azok is,
akik maguknak is és másoknak is azt hazudták, h elhitték a hazugságot,
valójában nem hitték el. Tudták h. hazugság, de az őket lenéző hazugság nem
érdekelte őket, sőt a hazudozó szimpatikussá vált. Valójában a Fidesz pontosabban az általuk
képviselt politika, életstílus, közfelfogás szimpatikussága miatt szavaztak a
Fideszre, ezek a hazugságok pedig egyfajta ürügyként szolgáltak. Vagyis
elfogadták, sőt igényelték a diktatórikus rendszert, életstílust, csak ezt
szégyellve kerestek valamilyen ürügyet.
De a legfőbb mindent pusztító baromság „érvről” még nem is beszéltem.
Szóval, ha véletlenül a szavazó mégis gyanakodna, hogy azért ez (háborút akar az ellenzék) egy
bugyuta hazugság, és az ellenzék is cáfolja
akkor jön csúcs érv: Ne higgyetek az ellenzéknek, mert ők zsigerből gonoszok, és hazudnak. Tulajdonképpen a
Fidesz propaganda (ők veszélyesek) ezt sulykolja. És akkor vége is van az ésszerűségnek, mert
mit lehet erre mondani, főleg ha elhiszik: az ellenzék zsigerből gonosz és
hazudik.
Beteg
az a nép, amelyik egy ilyen állítást elhisz.
A 2. világháború után a németek nagyobb része
siránkozott: de hát engem is becsaptak, átvertek, egyébként is csak parancsot
teljesítettem, én is áldozat voltam, vagyok. Nyilván az így siránkozó németek
fele, ezt az „átverés” dolgot csak önigazolásként használta. Hát valami hasonló
van korunkban Magyarországon.
Ez
pedig azt jelenti h. a magyar nép lelki beteg, mert a többség a diktatúrát
önként szimpátiából fogadja el, és nem átvertség okán.
Ha
már torz közfelfogások, még egy idekívánkozik: manapság már teljesen elterjedt,
h. a politika, politizálás, a kampány a választás nem más, mint egy cirkuszi
bűvész mutatvány. Tehát a valóságos népnek hasznos teljesítmény nem számít,
hanem a csalás ügyessége számít. Sőt manapság már az ügyes csalást is
felváltotta az otromba erőszakos csalás, a magyar nép már annak is kalapot
emel.
Valójában
a diktatúra szimpatikussága és az önzés „valahogy kibekkelem, megoldom, a kényelmes kis életem
létrehozom”, - áll a háttérben.
Megint
vissza kell térni ahhoz a téves felfogáshoz, h. itt európai értelemben vett
normális, átlagos, vagy az átlagnál alig
silányabb vezetés, próbálja megnyerni
„bedarálni” az ellenzéket és népet.
Ezen
már túllépett a magyar helyzet, a bedarálás már létrejött. Itt egy az európai átlagnál sokkal
diktatórikusabb rosszabb vezetés vandálkodik az európai átlagnál most már
sokkal betegebb nép bukdácsol és a kettő között van egy, majdnem mindegy milyen
ellenzék. Ebben a helyzetben bármilyen ellenzék lenne, ugyanígy bukta lenne.
Ebben a helyzetbe bármit tett volna (az ellenzéki politika) hasonló bukta jött
volna létre. Itt már 12 év következetes bedarálása érvényesült. Mert mit lehet azzal kezdeni, ha egy nép
elhisz például olyan bugyuta hazugságot, h. az ellenzék (baloldal) zsigerből
beteg és hazudozó, az ellenzék ezért háborúba vinné az országot, stb.. Bárki került volna miniszterelnök-jelölt
pozícióba, a beteg népnek beadták volna, h. az egy hazudozó bűnöző alak, aki
tönkretenné a népet. És a nép bármelyik ellenzéki emberről ezt elhitte volna,
mert el akarta, sőt jelenleg is, el akarja hinni. Én egyszerűen nem értem, amikor
a Fidesz-Orbán rezsim ügyességéről beszélnek. Abban voltak ügyesek, h. beteggé
tették a magyar népet. Talán Hitler és
bandája ügyes volt? Hogyan beszélhetünk ügyességről, meg politikai
teljesítményről egy olyan vezetés esetében, akinek már évek óta börtönbe kéne
ülni. Amely politikai erőnek már 10%-t sem szabadna kapni a választáskor, de
kétharmados többséggel győz. Ez abszurd, az abnormális beteg helyzet. Ez olyan, mint amikor nem ismerjük fel a rákos
betegséget és influenzával kezeljük a beteget.
Ez is fontos…
És
akkor beszéljünk a legártóbb a leginkább ész és lélekromboló szálgombolyagról,
a manipulációról.
A
magyar népre két oldalról ömlik a manipulációs trutyi. Szóval ez a manipuláció
annyira ártalmas, betegítő dolog, h. nem fér bele a hitvány kulturális szövet
hasonlatba. Inkább ahhoz hasonlítanám, h a beteg magyar nép fekszik a maga
szúrós lukacsos kulturális szövete alatt, miközben a manipulációs trutyival
locsolgatják, ráadásul két oldalról.
Az
egyik manipuláció a nyugati manipuláció, a nyugati manipulációs fősodor, ez
elsősorban a liberális médián (bizonyos témákban ijesztően egységes a média)
áramlik, de aztán mindent eláraszt. Mindjárt mondok két példát, a közelmúltból,
napjainkból. Az egyik a covid járványról
szóló „borzalmas veszélyes ez a járvány, féljetek és oltakozzatok” főüzenetű
manipuláció. A másik: „borzalmas ön és
világpusztító veszélyes Oroszország, Putyin,
harcoljunk ellene” főüzenetű manipuláció. Persze minden manipuláció,
legyen az világszintű, vagy nyugati, vagy keleti, vagy hazai, vagy bármelyik,
ugyanazon elemekből épül fel. Pl. egy létező igazság alap jó alaposan fel van
pumpálva. Szóval az arányok, pl. a veszélyességi arányok szándékos nagyarányú
növelése, vagy csökkentése.
Vagy
a leggyakoribb, és leghatékonyabb elem, az ellenségkép. Tulajdonképpen a fő
üzenetet sok elem, manipulációs trükk támasztja alá. Most itt a manipuláció
tudományába nem akarok, nem tudok alaposan belemélyedni, mindez csak egyfajta
megjegyzés.
Tehát
a magyar nép egyik manipulációs áradata a nyugati manipuláció, amelyik szinte
az egész világot beteríti, csak néhány országban vetekszik vele a hazai
manipuláció. Magyarországon a hazai vagyis mostanság a Fidesz-Orbán
manipuláció leginkább a nyugatival párhuzamosan ömlik a magyarok nyakába,
néha azzal összefonódva, ritkán azzal rivalizálva veszekedve, leginkább ahogy
mondtam, párhuzamosan. Ami egy dupla hazugságáradatot jelent a magyarok
nyakába.
Az
Orbán kormány a sz@r kormányzás mestere.
Persze
ez ellentmondás.
Tulajdonképpen
a meglehetősen műveletlen nép manipulációját csinálja mesterien. Pont olyan
bugyuta banális hazugságokkal tömi nép agyát, amikkel kell. Lehet, h. egy
bonyolultabb hazugságot meg sem értenének. És pont azokon a csatornákon
keresztül terítik a manipulációt, amin ennek a rétegnek kell. Pl. az állami
(közszolgálati) médián keresztül, meg a Misi bácsi hálózaton (vidéki megmondó
emberek) keresztül.
A
Fidesz-Orbán banda soha nem akart az egész néphez szólni. Sőt nem akarta az
egész népet manipulálni. Csak a maga amúgy meglehetősen széles, de
társadalmilag műveletlen táborára (lelkes szavazók kb. 55%-a) koncentrált. De
úgy látszik a népbutító szerkezet további instabil embereket is bedarál, ezért
inkább nőt, és jelenleg is nő a fidesznyikok száma.
Tudjuk,
hogy a saját táborának véleményét alaposan méri, ismeri. Azért hogy tudja,
mivel, hogyan lehet átverni őket. És át is veri. Visszatérve, tulajdonképpen a
manipulációban, a gazemberségben zseniális a Fidesz-Orbán banda.
Továbbá
mesterien odáz, toldoz-foltozz, sepri a szemetet az egyik helyről a másikra,
vagyis mesterien sumákol.
A
Fidesz-Orbán manipuláció (propaganda) fő üzenete: az ellenzék aljas és
alkalmatlan, mi vagyunk a jók, minket válasszatok. A mögöttes, de nyilván
kimondatlan cél is egyértelmű: azért akarjuk a hatalmat, mert szeretjük a
hatalmat és a vagyont. És azért, mert félünk az elszámoltatástól.
Persze
a Fidesz-Orbán manipuláció is, a manipuláció alapelemeit használja, az
ellenségképet extra-gyakran, de nem ebben van a sajátossága.
A
manipulálóból sajnos korunkra tudomány (manipuláció-tudomány) lett. Sajnos az
igazságból nem lett tudomány, de a manipuláció-felismerésből sem. Szóval nem
mennék bele a sokrétű manipuláció-tudomány taglalásába, csak megjegyeztem, h.
sajnos ezzel kell harcolnunk.
A
Fidesz-Orbán manipuláció ismeri és használja a manipuláció-tudományt, a
sajátossága abban van, h. elképesztően bugyuta, durva, pofátlan átlátszó
hazugságokkal operál.
Persze
az ellenmondás, hogyan lehet egy átverés, egy manipuláció, bugyuta, átlátszó? A válasz egyszerűbb, mint
gondolnánk: a már lebutított népre az ilyen bugyuta hazugságok hatnak. Az agyonmosott agyak ezt
értik meg, ennél bonyolultabb trükkösebb manipulációt talán meg se értenének,
vagy úri huncutságnak vélnének. Szóval a Fidesz a maga kis hazugságlaborjaiba
egy csomó próba mérés után kidolgozza a maga pontos manipulációját és sajnos a
mérések szerint, és a gyakorlat szerint is, ezek a bugyuta hazugságok a
hatékonyak. Megint a fokozatos elbutulás, elbutítás, a fokozatos betegítés,
illetve a kölcsönhatás, örvényeffektus
(visszacsatolás) juthat eszünkbe.
A fokozatos betegítés fő eszköze a manipuláció.
Ez
is fontos…
Az úr-szolga, a király-apánk szemlélet ötvözve a protekciós szemlélettel, és ötvözve „egy kis csalás belefér”szemlélettel.
Egyébként
az úr-szolga, ill. a király apánk szemlélet, a túlzott tekintélytisztelet elég
sok országban hódit, már elég régóta. Pl. Angliában, több nyugat-európai
országban vagy a keleti országokban. Csakhogy ott a tisztelt királyt azonnal
fenéken billentenék, ha lopna, csalna. Önmagában is fals ez a; vannak urak és szolgák
- szemlélet, de ha játékszabályok szerint, kvázi becsületesen csinálják akkor
elviselhető. De vannak országok, köztük Mo. ahol az úr-szolga viszony és
szemlélet ötvöződik a csalással, a becstelenséggel, a protekcióval, a
kapcsolati érvényesüléssel. Azon ország, melyben a tehetség hasznosság az
érvényesülésnek nem feltétele, az, nyilvánvalóan gazdaságilag és morálisan is
tönkremegy. Ez egyébként úgy kapcsolódik a diktatórikus rendszerhez. Hiszen a
diktátor nyilvánvalóan egy talpnyaló klientúrát épít fel, hiszen ez nézi el a
baromságait, és zsarnoki allűrjeit. Ahol pedig az előrejutás; a felfelé nyalj,
oldalra mosolyogva könyökölj, alulra taposs, alapon történik, ott nyilván nem
tehetség, hasznosság alapú az érvényesülés.
A magyar népi lélekhez, torz kultúrához pedig úgy kapcsolódik, h. vajon melyik azon intelem, amelyik leggyakrabban a legtöbb családban elhangzik: te csak kisfiam ne feleselj a tanáraiddal a felnőttekkel. Ha igazad van akkor is fogd vissza magad. És ehhez hasonlók. És leginkább, ehhez hasonló szellemiséggel találkozik a gyerek szinte mindenhol. És nemcsak hallja, de meg is tapasztalja. Egyébként ez a felfogás, bizonyos fokig természetes szükséges. Itt is a túlzott arány jelenti a veszélyt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése