Ön szerint mely kérdések lennének szükségesek és alkalmasak, véleménynyilvánító, ill. ügydöntő népszavazásra? Mely kérdéseket javasolnák népszavazásra?
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Bevezetés
Mindenféle kérdést fel lehet tenni, mert bár az alkotmány (alaptörvény) korlátozza a népszavazást, és a népszavazás-kezdeményezést is szabályokhoz köti, de itt nem népszavazásról és nem népszavazás-kezdeményezésről van szó, hanem a népszavazással kapcsolatos közvélemény-kutatásról van szó. Ugyanakkor adott esetben, amennyiben a feltételek fennállnak, akár népszavazás-kezdeményezés is kialakulhat e közvélemény-kutatás következményeképpen.
Néhány eddig feltett állítólag profi kérdés. Ilyen színvonalú kérdéseket mi egyszerű állampolgárok is ki tudunk találni
A munkájukat elvesztett emberek 9 hónapig kaphassanak álláskeresési támogatást – mert 3 hónap alatt lehetetlen munkát találni.
Az emberek hadd vegyék ki a szabadságukat akkor, amikor ők akarják! – hogy legalább a szabadságunkról dönthessünk szabadon!
Ne lehessen vég nélkül próbaidőn tartani a dolgozókat – mert mindenkinek joga van a biztonsághoz!
Állítsák vissza a 18 éves korig tartó tankötelezettséget – hogy ne kerüljenek szakma vagy érettségi nélkül az utcára az emberek.
Vannak, akik azt javasolják, hogy azok a szülők, akik kiskorú gyermeket nevelnek, az új magyar alkotmány értelmében valamilyen módon gyakorolhassák gyermekük szavazati jogát. Ön mit gondol?
Vannak, akik azt javasolják, hogy a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásoknak biztosítani kell az átalányadózás lehetőségét, mert így jobb eséllyel tarthatják meg alkalmazottaikat a válság közepette. Mások szerint nincs szükség a kis cégek ilyen módon történő megvédésére. Ön mit gondol?
Vannak, akik szerint a gyermekes családok szocpol támogatását ki kellene terjeszteni új személyautó vásárlására is. Mások szerint nem kell tovább támogatni a magyar családokat. Ön mit gondol?
A moderátornak joga van a népszavazásra alkalmatlan kérdéseket, javaslatokat az egyéb kérdések, egyéb javaslatok rovatba tenni. Illetve a teljesen komolytalan kérdések kerülnének az egyéb kérdések közé. Ha Ön nem találja a kérdést, javaslatát a felsoroltak között akkor keresse az egyéb kérdések, ill. egyéb javaslatok rovatban.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja, többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e témakörben ebben a szavazásban már nem szavazhat.
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének, kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az, határozott önálló vélemény.
Akár minden választ megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával ellentmondásba.
Akkor kezdődjön a szavazás (véleményezés)
1. Írja le az Ön által javasolt kérdést. (melyről szükséges lenne véleménynyilvánító vagy ügydöntő népszavazást tartani)
================================================
2. Minősítse a mások által feltett kérdéseket és szavazzon.
- oszlop: Válasszon (legfeljebb hatot) az alább felsorolt kérdésekből, aszerint hogy a kérdésről szükség lenne e népszavazást tartani és a kérdés esetleg kisebb módosítással alkalmas a népszavazásra. Ha megjelöli az első oszlop válaszát akkor Ön szerint a kérdés alkalmas a népszavazásra. Ha nem jelöli meg akkor Ön szerint nem alkalmas.
- oszlop: a feltett kérdésre az Ön válasza, igen
(legfeljebb12 kérdésre válaszolhat igennel)
- oszlop: a feltett kérdésre az Ön válasza, nem
(legfeljebb 12 kérdésre válaszolhat nemmel)
1. oszlop 2. oszlop 3. oszlop
kiemelkedően szükséges, a kérdésre a kérdésre
és alkalmas a válaszom a válaszom
a kérdés igen nem
A feltett kérdések felsorolása
(esetleg rangsorolt) felsorolása
==================== = = =
==================== = = =
1-50-ig lehet a kérdések száma.
Az ön kérdésének sorszáma ===
(Ha Ön nem találja az ötvenes listában a kérdését, akkor keresse az egyéb kérdések rovatban.)
Vagy minden kérdés alatt (nem mellett) lehet szavazni.
Minden kérdés alatt - ugrás a hosszabb indokláshoz
================================================
Javasoljuk, hogy többek között írja le: Ön az X kérdést tette fel. (ugrás)
Pl. miért tartom fontosnak a feltett, ill. általam megjelölt kérdéseket.
Pl. miért szavaztam igennel, vagy nemmel.
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek Nem értek egyet
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Bevezetés
Elvileg itt is az a kérdés merül fel, hogy követelésről vagy az alaptörvénybe meghatározott kérésről, panaszról, javaslatról van szó. Mi az igény kifejezést találtuk a legjobbnak mely felfogható kérésnek, javaslatnak is de adott esetben követelésnek. Ha sokan és egyértelműen igényelnek kérnek javasolnak valamit, akkor az követelésnek is nevezhető.
A véleményező tudomásul veszi hogy véleménye (akár egyezik a többség véleményével akár nem) bekerül azon összesítésbe, mely a többség véleményét tükrözi, és amely összesítést az oldal működtetője nyilvánosságra hozhat, és az állami hatóságok, szervek, tudomására hozhat. A közvélemény-kutatás célja, többek között hogy az összesített (és egyben minden leadott vélemény) vélemény érvényesüljön.
A véleményezés (szavazás) kezdete …..
A véleményezés (szavazás) vége………..
A véleményezés 75 napig tart, mely idő alatt egy regisztrált tag legfeljebb 2-szer véleményezhet.
Meg kellene jelenni: Ön még kétszer szavazhat. Ön már csak egyszer szavazhat. Ön már kétszer szavazott e témakörben, ebben a szavazásban már nem szavazhat
A véleményezés végén 15 napig tart a véleményezés összesítésének, kiértékelésének bemutatása.
A véleményezés viszonylag egyszerű, mert:
Nem kötelező minden válasz-mező kitöltése. Néhány válasz is segíti a szavazást, kiváltképp, ha az, határozott önálló vélemény.
Akár minden választ megjelölhet, kivéve, ha az a leírásban limitálva van. Akár minden választ megjelölhet, de ha a megjelölt válaszok egymásnak ellentmondnak, akkor értelmetlen zavaros lesz a véleményezése. Tehát kérjük, ne kerüljön önmagával ellentmondásba.
1. Írja le, Ön szerint jelenleg mi lenne a magyar nép legfontosabb igénye. Egy igényt (követelést) röviden pontszerűen (egy mondatban) írjon le az alábbi mezőbe. Összesen egy véleményezés alkalmával kettő pontot írhat le.
======================================
Ugrás a hosszabb indoklásra
2. Írja le, Ön szerint jelenleg mi lenne a magyar nép legfontosabb igénye. Egy igényt (követelést) röviden, pontszerűen (egy mondatban) írjon le az alábbi mezőbe.
======================================
Ugrás a hosszabb indoklásra
3. Véleményezze mások által írt pontokat, az alábbiak szerint:
Szívesen látnám a magyar nép igényei, a legfontosabb pontok között (+2 pont)
Talán beleférne a magyar nép igényei közé (+1 pont)
Nem szívesen látnám a magyar nép igényei között (-1 pont)
Az eddig írt pontok felsorolása.
Ha sok pont, követelés érkezik akkor hasonló módón működhet, mint a népszavazási kérdések kiválasztása.
4. Véleményem, javaslatom kiegészítése és hosszabb indoklása
==================================================
Javasoljuk, hogy többek között írja le: Ön az X javaslatokat pontokat javasolta (ugrás)
Pl. miért tartom fontosnak a feltett, ill. általam megjelölt pontokat.
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek Nem értek egyet
9. Javaslatok e közvélemény-kutatási rendszerrel kapcsolatban.
E vélemények leadása, összesítése a közvélemény-kutatás ütemében zajlik. A vélemények, azaz az igények arányában félévente (minden második ciklus), vagy évente (minden negyedik ciklus) kerülhet sor a rendszer módosítására.
A változtatásra javasolt kérdések neve, száma …………………………………...
Nincs rá szükség =
Át kellene írni, ki kellene egészíteni az alábbiak szerint:
==========================================
Nincs rá szükség =
Át kellene írni, ki kellene egészíteni az alábbiak szerint:
===========================================
új választ javaslok:
==========================================
==========================================
5. Új témakört (a hozzátartozó kérdésekkel válaszokkal) javaslok az alábbiak szerint:
==========================================
6. Egyéb javaslatom van a közvélemény-kutatási rendszerrel kapcsolatban:
==========================================
Mások véleménye a javaslatról
Teljesen egyetértek, támogatom (dupla pont)
Részben egyetértek, inkább támogatom (2 pont)
Nem értek egyet, de nem is ellenzem (0pont)
Nem értek egyet, ellenzem (-1 pont)
Véleményem, javaslatom kiegészítése és hosszabb indoklása:
============================================
Mások véleménye az indoklásról
Egyetértek Nem értek egyet
10. Vélemények a szavazások összesített kiértékelt eredményéről.
Javasoljuk, hogy az alábbiak szerint rendezze a véleményét.
X témakör, Y kérdésében egyetértek a többséggel, mert:
A többség véleménye, elgondolkoztatott, most már egyetértek velük.
X témakör Y kérdésben nem értek egyet a többséggel, mert:
Tévedésük oka a múltból ered, mégpedig:
Tévedésük oka a jelen manipulációja, mégpedig:
Tévedésük egyéb okai:
Az eredményekből az alábbi következtetéseket vonom le:
Írja le a véleményét:
===============================================
Mások véleménye a véleményről:
Egyetértek Nem értek egyet
11. Egyéb vélemények, javaslatok, panaszok, kérdések
Válasszon az alábbi rovatok közül:
Egyéb a társadalommal és demokráciával kapcsolatos vélemények.
A következő közérdeket, közügyet, valamely állami intézményt, hivatalt érintő panaszom, kérelmem, javaslatom lenne, de azt először itt szeretném elmondani.
Tantervre, tananyagra vonatkozó javaslatok.
Egyéb újítások, ötletek, javaslatok.
Állami intézmények átszervezésre vonatkozó javaslatok.
Komolytalan, trágár, sértő személyeskedő vélemények kipontozva.
Általános elégedetlenséget kifejező vélemények.
Rövid a témákhoz kevéssé kapcsolódó vélemények.
Hosszabb a témákhoz kapcsolódó (pl. a demokráciáról szóló) elemzések, tanulmányok
Hosszabb a témákhoz nem kapcsolódó politikai elemzések, tanulmányok.
Célok, mi értelme ennek az egésznek
Mi értelme ennek az egésznek?
Aki demokratikus gondolkodású, lelkületű, annak nem kell sokat magyarázni.
Aki pedig nem az, őt úgy sem lehet meggyőzni. ö, ha véletlenül ide is téved gyorsan elhagyja ezeket az oldalakat.
Ne tagadjuk azért a népszavazás intézményét és gyakorlatát, valamint a közvetlen demokráciát szépen lejáratták. De talán ez a közvélemény-kutatás színvonalasabb az átlagnál, nem lejáratja, de propagálja a közvetlen demokráciát.
Egy kis történelem. Korábban az uralkodók az uralkodó osztály egyértelműen kijelentette, mi vagyunk a felsőbbrendű uralkodók, ti pedig az alsóbbrendű nép, mi uralkodunk. Bár ez meglehetősen borzalmas, de legalább nyílt beszéd és akkor még az elvek nem váltak el a gyakorlattól. Ezután jöttek a polgári forradalmak és megváltoztak az elvek. Ezután a nép fog uralkodni ez lett az új alapelv, és ezt az alkotmányba is rögzítették.
A jelenlegi magyar alaptörvényekben is benne van.
A közhatalom forrása a nép.
A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
Azért cselesen van ez megfogalmazva, mert azért itt egy korlátozott népuralomról van szó, pláne ha hozzávesszük, a leglényegesebb témákban nem lehet népszavazást tartani.
Szóval a polgári forradalmak, a polgári társadalom, a klasszikus kapitalizmus kialakulásának idején a történelmi rendszerfejlődés nagyon helyesen elindult a demokratizálódás irányába. Az igaz, hogy a politikai rendszerfejlődésnek két lapvető iránya van (he nem stagnálásról van szó), a diktatúra iránya és a demokrácia iránya. Az viszont nem igaz, hogy a demokráciának két szintje van: a diktatúra és a demokrácia. Ennek bizony sok, akár száz szintje is lehet, ha egy százas skálán helyezzük el. Tehát az egyik nagy hazugságsorozat, hogy X, Y rendszer diktatúra (abszolút diktatúra) a mi rendszerünk pedig a demokrácia (az abszolút demokrácia). Mert nem kettő, de száz szintről van szó. És a mi rendszerünk is legfeljebb az ötvenes szinten tart.
Természetesen teljes néphatalom soha nem lesz, nem is lehet. Az 50-es szint arról szól, hogy nép, a többség valóságos hatalma kb. 5%, a 90-es szintben pedig elérheti az 50%-t is. Vezetőkre, vezetésre mindig szükség lesz, a nép és a vezetés közötti hatalommegosztásra mindig szükség lesz, igaz hogy ennek a vezetésnek (szemben a jelenlegivel) demokratikusnak, népérdekűnek és tudományosnak kell lenni.
Általában (tisztelet a kivételnek) a múltban, a jelenben nem volt, nem az, és a jövőben is kontroll nélkül a vezetés szükségszerűen nem lesz demokratikus, népérdekű (hanem önös érdekű marad). Ezért a kérdést így kell feltenni: inkább, az általában az önös érdekű vezetés uralkodjon, irányítson, vagy inkább a részben tudatlan, műveletlen nép, mely bár egyénenként szintén önös érdekű, de a többség véleménye általában mégis a nép érdekét fejezi ki?
Visszatérve, párszáz évvel ezelőtt megváltozott az elvi irány, elvileg kialakult a jó irány, de ugyanakkor elkezdődött a kijátszás is, az elvek és gyakorlat szétválásának hosszú, mai napig tartó korszaka is. Azóta a félrebeszélés, a trükközés, a fél-demokráciák, a látszatdemokráciák és az igazi demokráciák lejáratásának hosszú korát éljük. Csak nagyon lassú, hektikus fejlődésről, valóságos demokratizálódásról beszélhetünk. Miért? Mert az uralkodók az uralkodó osztály nem szívesen adja, adná át hatalmát, és ha már itt van ez a demokrácia elv, akkor ezt mint trükköt, mint legitimitást adó tényezőt ki is lehet használni.
A közvetlen demokrácia, pedig többek között arról szól, hogy most már ebből a trükközésből elég volt, most már valóban kapjon nagyobb részt a nép hatalomból. Sokkal egyszerűbben arról szól: ha nép pl. egy törvényt, nem talál jónak (vagy éppen a hiányt fedezi fel), akkor annak elégtelenségét képes legyen bizonyítani, és ha indokolt, akkor képes legyen eltüntetni, megváltoztatni, vagy új törvényt alkotni. Gyakorlatilag ez jelenti a nép hatalmát, és ez az, ami még napig sem jött létre. Mindennek pedig az lenne az értelme, hogy ezt magakadt történelmi demokratizálódási irány folytatódjon, a folytatásnak egy alapvető útja lehet, közvetlen demokrácia kiteljesítése. A közvetlen demokrácia azonban gyakorlatilag is hasznos, sőt a stagnáló, már szinte válságban levő rendszer a közvetlen demokrácia által képes elindulni előre a fejlődés útján.
Jó lenne, ha egyszer blöffölés nélkül le lehetne írni: ezek a magyar nép jelentős részének követelései. Ez a legfőbb cél.
Néhány mondat azért a trükkökről, a demokrácia lejáratásáról:
Sajnos erről külön könyvet lehet írni, mert az ember, főleg a diktátor lelkületű rendkívül leleményes trükkök ezreit képes kitalálni.
Néhány verbális trükk a sok közül:
Fúj a többség diktatúrája. Látjuk hová vezetett a bolsevizmus a proletárdiktatúra. Sztálinnal és Hitlerrel is egyetértett a nép. A nép még a halálbüntetést is megszavazná. A nép még az ingyenes sört is megszavazná.
Az első kérdés: az ilyen gondolatokat fogalmazó ember miért ismeri el, hogy a többség által választott vezetés irányítson? Hiszen ha nép alkalmatlan, akkor mindenre alkalmatlan, a vezetés-kiválasztásra is alkalmatlan. Vagy csak megjátssza a jelen rendszer elismerését?
Sztálin, Hitler illetve az általuk vezetett diktatúrák, bár ők is látszat demokraták voltak, nem voltak demokratikus rendszerek, és nem valósult meg a többség uralma, még a többség diktatúrája sem. Az agyon manipulált megfélemlített és válságban levő nép jelentős része valóban melléjük állt. Jelentős része, de nem bizonyítottan a többsége. És persze biztosan nem lett volna ez a többség, akkor, ha ez a nép nincs válságban, nem dübörög a manipuláció a félelemgerjesztés. Ebből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy demokrácia irányához, a nép viszonylag jó döntéséhez valóban szükség van a kiegyensúlyozott, manipuláltan tájékoztatásra és szükség van egy viszonylag normális szabad társadalomra. És még azt is: a demokráciát lehet engedni, lehet segíteni, de nem lehet irányítani. A vezetés által irányított demokrácia, népakarat szükségszerűen megszűnik önálló, szuverén népakaratnak lenni.
Egyébként a demokrácia alapvetően a többségről, a tömegekről szól, még akkor is, ha kisebbségek viszonylagos védelmének megvannak a maga módszerei.
És a többségről, a tömegekről szól, még akkor is, ha arra is vannak módszerek, hogy a legokosabbnak vélt kisebbség véleménye viszonylag erősebben érvényesüljön.
Ami a halálbüntetést illeti, ez nem egy ördögtől való gondolat. Ez egy mai napig tartó erkölcsi, jogtudományi vita, az érvek ellenérvek sokasága közel azonos számú, súlyú. Különösen, ha felvetjük: a 40 évig raboskodó ember összességében nagyobb kínokat áll ki, mint a kivégzett.
Ami pedig az ingyenes sört illeti. Eme frázis megszüntetése miatt az első kérdésünk így fog szólni: egyetért Ön azzal, hogy az adófizetők pénzéből az állam fizesse meg a sörtermékek kereskedelmi árát, miáltal a vásárlók számára az ingyenes lesz? Igen Nem
Sokakban talán jogosan merülhet fel: az elv jó lenne, de nem ebben a megoldásban. Ugyanakkor ez egy olyan rendszer akar lenni, amit a véleményezők alakíthatnak.
Jó, Jó de mi értelme annak, ha a nép egy része időnként benyújtja a maga tizenkét, vagy akárhány pontját, a maga kéréseit, követeléseit, aztán nem történik semmi, a vezetés le sem veszi a polcról? Vetődik fel a kérdés jogosan.
Elnézést de csak általános közhelyszerű válaszok vannak. Ha valamit el sem kezdenek, akkor biztosan nem lesz belőle semmi. Mi, jelezzük, hogy vagyunk, van véleményünk. Mi a magunk részéről megtettük, amit lehetett, nem rajtunk múlt. Mi legalább megpróbáltuk. Valószínűleg nem lett volna emberi fejlődés, ha az emberek próbálkoznak a bizonytalan sikerű dolgokkal. Sok eszme, elmélet csak nagyon lassan, évtizedek alatt érik be, de akik elkezdték azok valóban tettek valamit.
Ugyanakkor a vezetésnek és a politizáló „elitnek” többféle reakciója lehet, amennyiben ez az egész meglehetősen ismert lesz.
Tulajdonképpen, ha a vezetés elég ravasz lenne, akkor nem elfolyatná, de figyelné a nép véleményét, már azért is hogy tudja milyen irányba kell manipulálni, milyen látszatintézkedéseket kell hozni, akár a hatalommegtartás érdekében.
Természetesen a demokratikus vezetés sem folyatná el a véleményt, sőt a lehetőségekhez képest elfogadná, megvalósítaná a nép akaratát, valóságosan nem hatalmi érdekből. Másrészt, ha meg is akarná változtatni, (mert nem értene vele egyet) azt sem manipulációval, hanem őszinte meggyőzéssel tenné. Ez az, ami a legkevésbé valószínű.
Talán az a legvalószínűbb hogy a vezetés, a politikai elit legszívesebben inkább trükkösen, (a hamis érvek tárháza szinte kifogyhatatlan) mint nyíltan, de azért az adminisztrációs jogi támadások sem kizártak, gyakorlatilag elfojtaná, legalábbis elsorvasztaná az ilyen kezdeményezéseket. Sajnos ez a legalacsonyabb szint (egyszerűen zsigerből utálja az igazi demokráciát) és ez a legvalószínűbb reakció. Talán ezért is nem szavazásról (hátha ebbe is belekötnek) hanem véleményezésről beszélünk. De gyakorlatilag a véleményezés és a szavazás között bizonyos esetekben szinte nincs különbség.
Természetesen nem mindegy mennyien vesznek részt a véleményezésben. A demokratikusan érző és gondolkodó ember azonban tisztában van azzal, hogy a résztvevők száma, a tömeg nagysága meghatározó, és ezért sem gondolja: mindegy, hogy szavazok vagy sem. A demokratikus ember tudja: nem a magam, de közvetlen demokrácia érdekében részt kell vennem.
Azért az előbb nem egészen mondtam igazat, mert még a demokratikus gondolkodású, lelkű az emberekben hívő embernek is megpróbáltatás, ha a többség véleménye eltér az Ő véleményétől. Mindenkinek megfordul a fejében: hogyan lehetnek az emberek ennyire ostobák. Ja persze a sok tudatlan, műveletlen ember. Ennél, hogy a műveletlen, elbutított emberek véleménye érvényesüljön, még az is jobb, ha mindenki felett, egy csoport uralkodik. Semmi értelme a részvételemnek, így nem érvényesül. Valójában ez a demokrácia legnehezebb kérdése. E gondolatokat le lehet győzni elméletileg és a szavazás gyakorlatával is. A következőket kell meggondolni:
Lehet, hogy így alig érvényesül a véleményem, de ha nem lenne szavazás, akkor még ennyire sem érvényesülne. Sokszor egyezik a véleményem a többség véleményével, ha pedig nem akkor legalább az arányokat alakítom. Egyébként pedig senki nem állítja hogy a nép, a többség véleménye mindig jó, igaz, népérdekű, csak azt, hogy általában jobb, jobban népérdekű, legalábbis kiegyensúlyozottabb, mint egy szűk „vezetés” véleménye. A valószínűség-számítás a logika szerint is az jön ki, minél többen szavaznak annál kevésbé lesz szélsőséges az összesített vélemény. A vezetés véleménye ezek szerint szélsőségesebb, gyakrabban lehet kifejezetten csapnivaló és akkor még a vezetés önös érdekeiről nem is beszéltünk. És egyébként a közvetlen demokráciának számos más előnye van, pl., hogy a nép a kisember szemszögéből nézi a dolgokat. És az is hogy tanít, és az is, hogy az emberek a saját döntéseiket szívesebben tartják be. Az antidemokratikus érzéseinket e gondolatok segítségével talán sikerülhet legyőzni.
Ugyanakkor e véleményezési rendszer gyakorlata is részben megoldja a problémát. Ugyanis a szavazások összesítése a kiértékelés során itt nemcsak a legtöbb szavazatot kapó vélemény, de az első kettő, három, négy, öt, hat helyezet szintén megjelenik mint közös vélemény, akarat. Ez kvázi ahhoz hasonlatos, hogy a dobogóra nemcsak az első helyezet áll fel, hanem az első három ill. hat. A bronzérmesnek, sőt adott esetben (ha sok az induló) a hatodik helyezetnek is kijár az elismerés.
A másik pedig, hogyha valakinek nem tetszik az összesített eredmény, akkor egy külön rovatba elmondhatja erről a véleményét, és mivel a szavazások ismétlődnek arra is van lehetősége hogy meggyőzze a többieket.
A demokratikus embernek el kell jutni a belenyugvásig, miszerint nem mindig az ő véleménye érvényesül, viszont azt jogosan követelheti, hogy a véleményterjesztő versenyben egyenlő feltételekkel vegyen részt.
Szóval hivatalosan valamilyen felsőbb hatalom szemszögéből soha senki nem jelenheti ki, hogy a nép véleménye hibás, rossz. Ezt legfeljebb, mint magánember jelenheti ki. Mert senki nem fogadja el, ha egy ember magáról kijelenti hogy Ö mindenkinél okosabb, Ő sok más embernél bölcsebb..
A nép, a többség véleményének igényének, követelésének tehát függetlenül attól, hogy mint magánemberek hogy vélekedünk arról, mindig a legfőbb, a betartandó véleménynek igénynek követelésnek kell lenni.
Konkrétabban a céljaink.
Alapvetően a közvetlen demokráciáról szól ez a véleményezés (szavazás) arról, hogy az egyszerű emberek összesített véleménye, lehetőleg minél több ember véleménye megjelenjen és lehetőleg érvényesüljön. Természetesen a demokrácia alapelve hogy a többség, a relatív többség véleménye lesz a közös, a kiemelt vélemény. Vannak azonban módszerek, ezen rendszer is alkalmazza, melyek által a kisebbség véleménye sem veszik el teljesen.
Az összesítés, kiértékelés természetes úgy kezdődik, hogy a válaszok mellett adott időszakban ill. a véleményezés végén automatikus számlálás eredményeképpen megjelenne azon szám ahány válasz érkezett. Illetve megjelenne a válaszok számának százaléka - az összes témakörben részvevő a 100 %. Ezek alapján össze lehet állítani a rangsorolt (a legtöbb választ kapó van elől) felsorolásokat.
Az összesítés, kiértékelés során rangsorolt felsorolások (listák) jönnek létre, úgy mint a véleményezők, ill. a véleményezők többsége, relatív többsége szerint:
A leggyengébben, legrosszabbul működő állami intézmények
A legjobban működő állami intézmények
A leginkább fejlesztendő (pénzzel is és pénz nélkül) állami területek, ágazatok.
A leginkább rendben levő állami területek, ágazatok
A leginkább jónak tartott állam-átalakítási irányok
Beleértve az állam hatáskör, ill. pénzbeli (adó) növelését vagy csökkentését.
A leginkább igényelt értékek, alapvető irányok, mely több témakör kérdéseiből, ill. válaszaiból lesz összerakva.
A legsúlyosabbnak tartott problémák, szintén több témakör kérdéseiből, válaszaiból lesz összerakva.
A leginkább igényelt megoldási irányok, szintén több témakör kérdéseiből, válaszaiból lesz összerakva.
A leginkább megváltoztatandó törvények (időszakonként kb. 6db).
A leginkább népszavazásra alkalmas kérdések (időszakonként kb. 6 db), melyek szintén fontos, súlyos, sürgős problémákat jelzik, de azt is, hogy szükség van népszavazásokra
A legfontosabb igények „követelések” időszakonként kb. 6db.
A rangsorolt felsorolások első helyein álló (pl. első három-hat legtöbb megjelölést kapó) igényeket, mint közös (a véleményezők többsége relatív többsége) kérelmeket, egyben panaszokat, javaslatokat egyrészt a nyilvánosság elé tárjuk, másrészt az alaptörvény értelmében benyújtjuk a közhatalmat gyakorló szervhez.
Az alaptörvény idevágó cikkelyei:
Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
Tehát itt is felhívjuk, a véleményezők figyelmét, csak akkor véleményezzenek, válaszoljanak a kérdésekre, ha hozzájárulnak hogy a természetesen névtelen, titkos véleményük összesítésre kerül, mely összesítés alapján ki lesz jelentve: ez a véleményezők ill. a véleményezők többségének, relatív többségének a véleménye, sőt kérelme, panasza, javaslata.
Ha az Ön véleménye benne lesz a többség véleményébe a közös kérelmek, panaszok, javaslatok között, akkor azért háborodhat fel: én ugyan elmondtam a véleményem, de nem akarom hogy ebből bármilyen közös vélemény szülessen. Ha így gondolja, akkor inkább ne jelöljön meg válaszokat.
Vannak, azonban akik pont az ellenkezőjét veszik sérelmesnek, véleményeztem, meg akartam határozni a közös kérelmeket, panaszokat, javaslatokat, de ez nem sikerült, nem egyezik a véleményem a többség, tehát a kinyilvánított véleménnyel. Ha Ön ezt nagyon sérelmesnek gondolja, akkor ugyancsak arra kérjük, inkább ne véleményezzen, mert nincs garantálva, hogy véleménye azonos lesz a többség véleményével.
A demokratikus ember, átlag állampolgár azonban tudja hogy a közvetlen demokrácia, a közös szavazás, és annak érvényesülése, a legjobb módszer, hogy a véleménye a leginkább érvényesüljön. Mert e nélkül még kevésbé érvényesül. Éppen ezért vesz részt, és ezért nem nehezményezi, ha a véleményét összevonják más emberek véleményével, és azt sem, ha adott esetben a többség véleménye nem egyezik a saját véleményével.
De azért ebben a szavazási rendszerben a kisebbségi vélemények is, ha nem is teljesen de érvényesülnek erre, még visszatérünk.
A további célok:
Cél továbbá, hogy valamilyen képet kapjunk az életszínvonalról, állapotáról és alakulásáról. A szélesebben vett életszínvonal az anyagi vagyoni életszínvonalból és a nem anyagi, vagyoni életszínvonalból (összesítve a közérzetből) áll össze, az arányt szintén a véleményezők döntik el. Az életszínvonal része többek között az általános közérzet, a reáljövedelem az adósság, a munkakörülmény, munkaidő ill. szabadidő. Talán az is kitűnik, hogy az életszínvonal-alakulásért mennyiben felelősek az emberek. Ugyanakkor ez csak egy pontatlan adat, több statisztikai adatra és bonyolult számolásra lenne szükség az életszínvonal pontos megállapításához.
A további cél, az egyéb következtetések levonása. Többek között megvizsgálható, hogy az emberek véleménye mennyiben azonos vagy eltérő, a vezetés politikájával, ill. a „hivatalos” elméleti iránnyal.
Ha lenne nemzetközi összehasonlítás, akkor sok érdekes következtetést lehetne levonni. De sajnos nincs nemzetközi összehasonlítás, egyszer talán lesz.
A tendenciákra (pl. javuló, romló) viszont valamennyire lehet következtetni, egyrészt, mert vannak ilyen irányú kérdések, de leginkább azért, mert ez egy folyamatosan ismétlődő szavazás-sorozat.
Ugyanis ez a közvélemény-kutatás minden témakör kb. 90 napos ciklusokban, bár módosításokkal, de megismétlődik. Így képet kaphatunk a tendenciákról.
És talán összeállítható leggyengébb legtisztességtelenebb, ill. legjobb legtisztességesebb magángazdasági cégek listája is.
Az ellenmondásokból is le lehet vonni következtetéseket.
És egyéb következtetések is levonhatók.
A véleményezések összesítése kiértékelése két fő részből áll. Az egyik, hogy a témaköröket változatlanul hagyva a témakör kerül összesítésre.
A másik hogy átrendezetten összesítjük a témaköröket, a teljes véleményezés az alábbiak szerint kerül összesítésre:
Milyen alapvető irányokat igényel a többség.
Kissé konkrétabb, de alapvető megoldási igények.
Még konkrétabb igények, javaslatok.
Egyféle kép az államról.
Egyféle kép az életszínvonalról (tendenciával együtt). Ezen belül egyféle kép az általános közérzetről. Egyféle kép a konkrétabb anyagi életszínvonalról.
Egyféle kép az állampolgári helyes, helytelen, ill. kényszerpályán mozgó szokásokról.
Célunk a feladat-centrikus, jövő-centrikus, illetve vélemény-centrikus (nem statisztikai adat centrikus) közvélemény-kutatás. De mit is jelent ez? Egyszerűen azt, hogy a kérdéseket úgy fogalmazzuk meg: mi baj, hol és mit kellene változtatni. Nem azt kérdezzük, hogy Ön szerint mi a legfontosabb, mert lehet, hogy a megjelölt dolog fontos, de jelenleg rendben van. Míg a másik dolog talán kevésbé fontos, de jelentős lemaradásban van, tehát a feladat szempontjából mégis ez a fontosabb dolog. És az említett koncepció (hol, mit kell leginkább változtatni) az igényelt jövőre és nem a múltra, jelenre vonatkozik. Mert a múltat, és jelent elvileg fel lehetne mérni pontos szinte naprakész statisztikai adatokkal. De az igényelt jövőt nem, ebből adódik a vélemény-centrikusság (a többség véleményéről van szó), amely más, mint a statisztikai adat centrikusság.
Ugyanakkor szükség lenne több, pontosabb, frissebb statisztikai adatra, ill. egy pontosabb állapot és tendenciamérő rendszerre is, mert az is fontos, hogy tudjuk: milyen volt a múlt, mi van most jelenleg, mekkora volt a tényleges fejlődés. Azoknak is igaza van, akik szerint e közvélemény-kutatás fele szükségtelen, statisztikai adatokkal pontosabb képet lehet kapni. De akkor így kellene fogalmazni: szükségtelen lenne, ha lennének viszonylag friss, és megfelelő és „könnyen” elérhető statisztikai adatok. Csakhogy ilyenek nincsenek.
Szükséges, fontos lenne, és nincs ilyen, ezért az egyik jelentős feladatunk, célunk, hogy a statisztikai adatrendszert is előmozdítsuk.
Talán jogosan merül fel: ezek válaszirányított kérdések, nevelő célzatú kérdések. A nevelő célzat, talán nem negatívum. Valójában az is cél, hogy a kérdések kapcsán elgondolkozzanak az emberek a társadalmi, politikai, gazdasági problémákról. Ugyanakkor az is cél, itt is erre biztatjuk a véleményezőket, hogy a kialakuló, átgondolt álláspontjuknak megfelelően, őszintén véleményezzenek, és ne egy képzelt elvárás szerint. És az őszinte véleményezésre meg is van a lehetőségük, egyrészt az ellenkező állítás is fel van tüntetve, másrészt több olyan rovat is van, ahol a saját véleményüket is kifejthetik.
Jogosan merül fel, hol van a két legfontosabb témakör: véleményezés a vezetés készülő (ill. aktuális) intézkedéseiről, törvényeiről. De az aktuális friss, közléseket, a programokat, az irányokat sem ártana értékelni.
Valamint egyelőre hiányzik: az éppen hivatalban levő vezetés összesített értékelése.
Ez utóbbi sajnos elég bonyolult, legalábbis ha pontosságra törekszünk. Minimum a kapott és adott örökséget figyelembe kellene venni. Pl. ekkora az anyagi életszínvonal növekedés, de ebből ekkora a nettó felvett hitel. És a nettó, fogyasztási, deviza és folyamatosan felvett, és a határon átlépő hitelt, negatívumként, a vezetés hibájának kell tekinteni, még akkor is, ha átmenetileg növeli az életszínvonalat. Vagy ekkora az anyagi életszínvonal csökkenés, de ebből ekkora a nettó visszafizetett hitel. Amely visszafizetés nem tekinthető a vezetés hibájának. És ez még mindig kevés, ennél összetettebb a történet. És a pontos mérés statisztikai adatokkal lehetséges, mert ez elsősorban igény, ami szintén fontos.
Az viszont megint egy másik minimum, ha rossz csapnivaló a helyzet, akkor arra ne mondhassa senki: dehogyis ez jó helyzet.
És hát az anyagi életszínvonalon kívüli közérzet (biztonság demokráciaszint, pénz nélküli államreform, stb.) változása azért elsősorban az éppen regnáló vezetés számlájára írható.
És persze az aktuális intézkedések, törvények értékelése szintén az éppen regnáló vezetést minősítik. Ez a témakör létrehozásával pedig azért kell várni, hogy ezt az egész véleményezést ne akarja egyik párt, tábor se megszállni, és ezáltal a másképp gondolkodókat elriasztani.
Azért a teljes véleményezésből levonhatók bizonyos következtetések az éppen regnáló vezetésre vonatkozóan.
Egy-egy témakör szavazása 75 napig tart ezután 15 napos kiértékelés összesítés következik, majd ezután újra indul a közvélemény-kutatás. Ez évi 4 közvélemény-kutatás sorozat. Terveink szerint nemcsak a 75 napos szavazásokat (véleményezéseket) értékeljük de éves, sőt több éves összesítésekre is sor kerülne.
Egy 75 napos ciklusban egy témakörben egy regisztrált tag legfeljebb kétszer szavazhat
A második szavazás (véleményezés) pl. arra jó, ha időközben megváltozik a véleménye. De arra is jó, ha meg szeretné erősíteni az előző véleményét.
A regisztrálás tehát elsősorban azért szükséges, hogy egy tag véleményezését képesek legyünk számolni.
Ugyanakkor a szavazás véleményezés, mint minden normális szavazás, titkos.
A titkosságot biztosítja ……………..
Jövőbeli terveink. Fejlődni, bővülni szeretnénk
.
Tulajdonképpen e témakör- részleges (nem reprezentatív) közvélemény-kutatás az állami, kormányzati szervek, önkormányzatok, hatóságok, bíróságok, intézmények, hivatalok ügyintézési, jogorvoslati hatékonyságáról - felfogható egy jogi, jogorvoslati panaszládának is.
E véleményezéshez már viszonylag egyszerűen kapcsolódhatna egy jogi, jogorvoslati információs tanácsadás rovat. Tehát távlati terveink között szerepel egy jogi, jogorvoslati információs tanácsadás rovat melyben felsorolásra kerülne az összes lehetséges lépés, (kikhez, hogyan lehet fordulni), a jogi háttár, az időtartam, a költség a sikeresség és más fontos jellemezők latolgatása. A lehetőségekhez képest valóságos információs segítséget szeretnénk a hozzánk fordulóknak nyújtani.
Többek között a jövőben be szeretnénk indítani néhány további témakört, melyeket jelenleg azért nem lehet bevezetni, mert ezekhez meglehetősen széles és elfogulatlan (ill. az eltérő véleményű táborok kiegyensúlyozottak legyenek) véleményező tábor szükséges. Egyszerűbben nem szeretnénk, ha egy, valamely véleményező tábor (pl. egy pártszimpatizáns tábor) megszállná kisajátítaná e közvélemény-kutatást, elriasztván ezzel az eltérő véleményűeket.
Már említettük a - jelenlegi vezetés aktuális, bevezetendő, frissen bevezetett intézkedéseinek, törvényeinek értékelése – témakör létrehozását. Illetve - a hivatalban levő vezetés általános értékelése – témakör létrehozását, mint jövőbeli tervet.
Talán szükséges lenne egy - közvélemény-kutatás az államszerkezetről, döntéshozó mechanizmusról – témakör kialakítása is.
És nem ártana az EU-ról szóló közvélemény-kutatás sem.
Már említettük hogy szükségesnek látunk egy - valójában hogy állunk, mi a tendencia feltárása statisztikai adatok összesítése által – témakör is. Ez egy újfajta, az eddigiektől eltérő statisztika rendszer lenne, mely szintén a távlati terveink között szerepel.
És persze a javaslatok e közvélemény-kutatási rendszerrel kapcsolatban – témakör, szintén a fejlődésről, átalakulásról szól. Ebből szintén kialakulhatnak ú témakörök, új közvélemény-kutatások, új rovatok.
Távlati terveink között szerepel egy „jó ajánlott termékek és rossz termékek” témakör is, és több más témakör, rovat.
Tervek, ötletek, tehát vannak bőven, a megvalósításnak azonban sok feltétele van. A véleményezőktől, tehát Önöktől függ elsősorban, hogyan alakul ez a közvélemény-kutatás.
Nem regisztrálok, nem érdekel a politika, mert:
Több választ is megjelölhet, a legfontosabbakat jelölje meg kétszer
A magánszféra sokkal fontosabb = =
A kultúra és a természettudományok sokkal fontosabbak = =
A hit, (a vallás) sokkal fontosabb = =
Először az embereknek kellene megváltozni = =
Nem lehetséges a fejlődés, a pozitív változás = =
Nekem megvan a saját szakmám, a politika a politikusok dolga = =
Nem értek hozzá, mert nem érdekel, unalmas
Nem értek hozzá, bonyolult, nincs hozzá képességem = =
Hatalmi harcról, a pártok, klikkek hatalmáról, vagyonszerzéséről szól,
ebben nem akarok részt venni = =
Túl sok hazugság, a félrebeszélés, az ármánykodás,
ehhez nekem nincs gusztusom, és nem látok tisztán = =
A politika nem más, mint dumagépek vetélkedője,
adott álláspont melletti érvelés versenye, a tartalom mellékes = =
Tudom hogy a politika valójában a közügyekről, az életszínvonalról szól,
de én nem értek hozzá, számomra unalmas = =
Már így is sokallom, minden át van politizálva = =
Úgysem számít a véleményem = =
Lehet hogy bizonyos emberek, bizonyos gazdasági, politikai körök éppen azt akarják elérni, hogy az embereket ne érdekeljék a közügyek (a politika), de engem ennek ellenére sem érdekel a politika = =
Egyéb az alábbi okok miatt nem érdekel a politika
===========================================
Belenéztem ebbe a közvélemény-kutatásba, de nagyon gyenge =
Belenéztem ebbe a közvélemény-kutatásba, szerintem, elmegy =
A pontosabb összesítés, ill. a reprezentatív csoportosítás miatt szükséges adatok.
Kezdetben nem szükséges.
Az adatok megadása nem kötelező, sőt kérjük, csak akkor adja meg adatait, és csak azon adatait, melyek valósak. Ha valósak és adott esetben akár leellenőrizhetők, mivel a téves adatok többet ártanak, mint használnak.
A jövőben ki szeretnénk alakítani a reprezentatív véleményezést, ezen szavazás kb. 10-szer többet ér, mint a nem reprezentatív (jelenlegi) véleményezés. Vagyis aki ebben részt fog venni, annak a véleménye kb. 10-szer fog többet érni. Ennek első lépése, ha összejön egy meglehetősen széles, adatait is magadó véleményező tábor.
Továbbá a jövőben ki szeretnénk alakítani a „véletlen kiválasztású” véleményezést (szavazást) is.
Mindez tehát a jövő zenéje, de valamikor, minél előbb el kell kezdeni.
A titkosság.
Az alábbi kérdések kitöltése szabadon választott.
Kora (válasszon a következőkből)
Neme
Családi állapota
Gyerekek száma.
Család jellege
Iskolai végzettsége
Jelenlegi munkaköre
Értelmiségi, diplomás (tanár, orvos, mérnök, stb.) munka
Szakmunkás
Segédmunkás.
egyéb
Beosztása
Vezető
Középvezető
Beosztott
Kisvállalkozó
Középvállalkozó
Munkanélküli
egyéb
Gazdasági ág ahol dolgozik
Ipar
Mezőgazdaság
Szolgáltatás
Kereskedelem
Pénzügy, bank, könyvelés
Nagy magánvállalat
Kis magánvállalat
Állami ügyintézés
Állami szolgáltatás, vállalat
Állami egészségügy
Állami hatóságok
egyéb
Lakhelye
Budapest
Más nagyváros
Kisváros
Nagyközség
Kisközség.
Tanya
Vagyoni viszonya
Jelenlegi jövedelme.
Állampolgársága
Vallása
Nemzetiségi kötődése
Pártszimpátia
Egyéb érdeklődési köre
