A szocializmus sem és a kapitalizmus sem jó rendszer. Lehetséges egy - kis és középvállalkozásokra, - arányos, jó államra, - igazságos, szabályozott (nem romboló) versenyre, - az anyagi fogyasztás helyett az igazságosságra, biztonságra, egyészségre, természetvédelemre, tudásra, innovációra, - erkölcsi és társadalomismeret oktatásra, - igazságos, arányos hatalmi, vagyoni hierarchiára, - közvetlen demokráciára - épülő új rendszer.
Többet a vakitfed oldalakon http://sites.google.com/site/vakitfed/my-forms
A pénz az egyén szempontjából lehet, hogy fogyasztást, hatalmat, vagyont adó papírdarab számsor, azonban a nemzetgazdaság, a világgazdaság szempontjából hosszabb távon, csak egy üres papírdarab, számsor, mert a termelés számít.
Sok érdekes könyv, film szól a manipulációról (Mátrix, Szép új világ, Kazohinia, 1984, A manipuláció tudománya, stb.), de mindezen többet nem kell elmélkedni. Ugyanis már előállítottak egy oly fokú érdektelenséget a közügyek vonatkozásában, hogy azt tesznek az emberekkel, amit akarnak. A felületes hevenyészett átgondolatlan egymás melletti elbeszélések tömege, a kaotikus megosztott állapot pedig felteszi az i-re a pontot. Ha figyelembe vesszük a lehetőségeket, és ha arányaiban nézzük, akkor a történelem során soha nem volt ennyire rossz a helyzet. Egy remény van, egy új „forradalmi” csoport kialakulása, akik hisznek a közvetlen demokráciában, és okosan tesznek is azért. Az alapokat pedig talán a vakitfed google oldalak alatt levő tanulmány adhatja.
Részleges véleménynyilvánító népszavazási kérdés:
Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzeti alaptantervben az általános iskolák alsó tagozatában, a felső tagozatában, a középiskolákban, összesen legalább 10 órában szerepeljen ezen tananyag: miért ostobaság a túlzott nacionalizmus (sovinizmus), ill. a rasszizmus.
Az igen szavazat indoklása:
Részlet, a jövő, 8. osztályos, társadalomismeret, iskolai tankönyvből.
Miért igazságtalan ostobaság a sovinizmus (túlzott nacionalizmus), ill. a rasszizmus. És ez miért fontos, iskolában oktatandó téma.
1. Az emberek közötti konfliktusoknak ezer fajtája van. Itt arról a fajtáról lesz szó, amikor az egyszerű ember (nem a főhatalomban levő) ember azért keveredik konfliktusba, vitába, ellenérzésbe a másik egyszerű emberrel, mert annak más a származása (más népből, etnikumból való), esetleg más a kultúrája, vallása, világnézete. Erre mondjuk mi: a sovinizmus, rasszizmus igazságtalan ostobaság.
A főhatalom (a vezetés) politikáját, viselkedését, felelősségét soha ne keverjük össze mással. Az egyének, népek felett uralkodók, vezetők nem azonosíthatók az egyénekkel, népekkel. Továbbá a gerinces ember ugyanazon elveket vonatkoztatja a főhatalomra, mint minden másra, vagyis ha megállapítja, hogy a sovinizmus rasszizmus igazságtalan ostobaság, akkor elítéli a rasszista, soviniszta főhatalmat (lehet az, belföldi, vagy külföldi) és azt nem azonosítja semelyik néppel, etnikummal, közösséggel. Nemcsak a számunkra kedvezőtlen, de számunkra kedvező sovinizmust, rasszizmust is el kell utasítani, vagyis a gerinces ember nem mér kettős mércével.
Amennyiben háborúban (küzdelemben, versenyben, stb.) állunk, akkor az ártatlan ismeretlen idegenre is „lőni” kell – hamis elvnek szintén nem szabad bedőlni. Ha mi nem győzzük le őket, akkor ők győznek le minket – hasonló hamis elv. Eme hamis elvek (egyébként az agresszorok elvei), beilleszkednek a sovinizmus, rasszizmus hamis elvrendszerébe. A helyes elv: védekezek, visszatámadok a rám támadókkal szemben, de nem szabad bántani az ártatlan civileket.
2. Végső soron az ostoba igazságtalan gondolatokból lesznek az ostoba igazságtalan tettek. Ezt azért kell tisztázni, mert sokan gondolják: amelyik kutya ugat, az nem harap. Tehát a sorrend: először a gondolat van, azután következik a cselekvés. Vannak akik, a rasszizmus, sovinizmus kapcsán eljutnak a konkrét bántalmazásig, a kevésbé radikális rasszista, soviniszta többség pedig eljut a segítségnyújtás elmulasztásához, a passzív magatartásig, mely kettősség végeredménye a bántalmazás. Másfelől már a közlések is cselekvéseknek számítanak, mert lelki fájdalmakat képesek kiváltani.
3. Az emberiség egyik legkomolyabb problémájáról van szó, nemcsak háborúkat, népirtásokat, generál, de szinte állandóan, a mindennapokban is, sok ember lenézését, megalázást, félelmét okozza, és ezen emberek „visszatámadásából” eredően ellenséges, konfliktusos viszonyt eredményez.
A sovinizmus, rasszizmus szélsőséges esetben totális diktatúrához (pl. fasizmushoz) vezet.
A soviniszta, rasszista igazságtalan ostobaságát az sem menti fel, ha egy másik sovinisztával, rasszistával áll szemben. A rosszat, nem lehet rosszal legyőzni. A rosszak harcából fokozott rossz jön létre.
4. Mely probléma talán a hatalmas problémák közül a legegyszerűebben megoldható lenne, amennyiben a gyerekek, fiatalok megértenék, hogy igazságtalan ostobaság a rasszizmus, a sovinizmus. Csak a gyerekek fiatalok tudatát lehet befolyásolni, mert amennyiben már kialakult a sovinizmus, rasszizmus, az, mint egy rögeszme szinte befészkeli magát az emberi tudatba.
A sovinizmus rasszizmus másfelől: egy népre, etnikumra, nemzetre (nem tulajdonsági csoportra) ráhúznak bizonyos negatív (vagy pozitív) tulajdonságokat.
Mely negatív tulajdonságok közé tartozik, maga a sovinizmus, rasszizmus is. Csak az egyén, egyének lehetnek pl. soviniszták, rasszisták, a népek nem. A gyerekmondóka érvényes: aki mondja másra (népre, nemzetre, hogy soviniszta, rasszista) arra illik rá leginkább.
A sovinizmus, rasszizmus ostoba „hagyománya” többnyire a rabszolgaság és a hódító háborúk korából ered, amikor valahogy meg kellett „indokolni” (ez az egész nép alávaló) a rabszolgaságot, a hódító háborút.
7. Már az általános iskola alsó tagozatában is beszélni kellett volna arról, hogy az embereket a tetteik szerint kell megítélni (dicsérni, vagy elmarasztalni) és nem a származásuk vagy egyéb olyan velük született, vagy adott körülmény miatt, amiről nem tehetnek. Tehát az ítélkezés, értékelés alapja: tehet róla, önhibájából, önérdeméből ered, vagy sem. Amelyik kisgyerek megérti ezen alapvető igazságot, az sokkal tisztában látja a világot, érti az igazságosság lényegét és jó eséllyel kerüli el a rasszizmus, sovinizmus rögeszméjét. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezen alapvető igazság (csak azért ítélhető meg bárki, amiért tehet) később felnőttkorban már szinte nem képes a tudatba beférkőzni. Valószínűleg ekkor már olyan hamis gondolatok fészkelik be magukat az ember tudatában, amelyek nem engedik be az igaz gondolatokat. Nevezzük ezt a jelenséget: az alapvető igazságosság-rögzülés hiányának.
8. Mivel az alapvető igazságosság-rögzülés megoldható a gyerekek fiatalok közoktatásával ezért ez, és a kapcsolatos problémák (pl. a sovinizmus, rasszizmus) alapvetően közoktatási probléma.
Néhány nyilvánvaló ok, az alapvető igazságosság-rögzülés hiányán kívül.
a) Az emberek eljutnak azon felismerésig, hogy társadalom megértéshez az egyének megértésén túl szükség van az emberi csoportok, rétegek feltérképezésre, kategorizálására, de addig már nem jutnak el, hogy pl. a népek miért különleges embercsoportok.
b) Az emberek természetesen át akarják látni a társadalmi, történelmi folyamatokat, de nem szánnak erre elég időt, energiát, leragadnak a legegyszerűbb konstrukciónál. Ez pedig az, hogy a problémákért az egyes emberek, ill. az egyes népek a felelősek. Ez a leegyszerűsített ellenségkép látásmódja. Ez valóban a társadalom egyszerű átlátásának az érzetét kelti, hiszen nem kell gondolkodni, mi miért történik: azért történik, a bajok abból erednek, mert X népek rosszak.
c) Sok ember tudatosan vagy tudat alatt úgy értékeli fel magát, hogy azon embercsoportot melybe tartozik, felértékeli, vagy viszonylagosan felértékeli, úgy hogy más csoportokat leértékel.
d) Az emberek nem értik meg, nem látják át, a normális hazaszeret, nacionalizmus és rasszizmus, sovinizmus közötti határvonal problémáját. Mely problémára még visszatérünk.
A sovinizmus rasszizmus egy szerteágazó sok kiterjedésű problémakör, van népek, etnikumok, nemzetek szerinti leágazásai, történelmi, múltbeli leágazásai, jelenkori és jövőbeli leágazásai, erkölcsi, jogi leágazásai, biológiai evolúciós leágazási és még lehetne sorolni. Egyes leágazásokat nem lehet azonosítani a problémakör törzsével, gerincével, aki a leágazásokból indul ki, az félremagyarázza sovinizmus, rasszizmus problémáját. Mi itt a problémakör törzsét, lényegét próbáljuk meghatározni, úgy hogy a főbb leágazásokat megemlítjük.
11. Jogi (erkölcsi, igazságossági) szempontból nézve:
A legfőbb jogi alapelv, hogy az emberek csak azért ítélhetők meg, amiért tehetnek, tehát a tetteik (ebbe a közlés is beletartozik) alapján. A másik pedig, hogy a másnak ártás, ill. a másnak hasznosság, a megítélés alapja.
Nyilvánvalóan az emberek, azzal nem ártanak, nem használnak másnak, hogy milyen a származásuk. És azzal sem, hogy ilyen, vagy olyan külsőleges tulajdonságokkal (feketék, fehérek, stb.) rendelkeznek. A sovinizmus, rasszizmus elsősorban a származásra hivatkozik, tehát jogszerűtlen.
12. Egyébként pedig egy másik alapvető jogelvre is hivatkozhatunk: nincs kollektív bűnösség, minden ember bűnét külön, egyénenként kell vizsgálni. Ha egy népből, etnikumból, csoportból csak egy ember, vagy egy százalék ártatlan (általában ennél sokkal nagyobb az ártatlanok aránya), akkor már nem lehet a kollektív bűnösség alapján ítélkezni.
13. Vannak, akik belekeverik a világnézet, vallás, kultúra problémáját a problémakörbe. Az ő hibás okoskodásuk oda is vezethet, hogy két rossz harcáról van szó, de adott esetben a soviniszták rasszisták a kevésbé rosszak. Ez is hibás gondolat.
Azzal, nem ártanak (nem is használnak) másoknak az emberek, hogy ilyen, vagy olyan a vallásuk, a világnézetük, a szokásrendszerűk (a kultúrájuk). De itt azért már részletezni kell a problémát. Nagyon szélsőséges esetekben, és ha ez konkrétan vizsgált és bizonyított (a jog következő alapelve, hogy pontosan kell vizsgálni és bizonyítani) előfordulhat, hogy a vallásból, világnézetből, szokásrendszerből, nagy valószínűséggel másoknak ártó tettek jönnek létre. Amikor nagy valószínűséggel másnak ártó tett alakulhat ki, azt a jog kénytelen elítélni, szankcionálni, úgy mint a veszélyeztetés bűnét. Ez egyébként a megelőzésről is szól. Pl. ezért büntetik a gyorshajtást. A gyorsan hajtó konkrétan nem árt másnak, de a cselekvésből nagy valószínűséggel létrejöhet a másnak ártás. A jog legalább harmada a veszélyeztetés büntetéséről (a megelőzésről) szól. A kulcsszó ez esetben a „nagy valószínűséggel létrejöhet a másnak ártás”. A probléma itt viszont összefügg a szólás, vallás, világnézeti szabadsággal. Fel kell tenni, pl. a kérdést: a soviniszta, rasszista világnézet kapcsán létrejöhet e a másnak ártás nagy valószínűséggel? Itt újabb kettő jogelv lép be, az egyik: lehet, de nem eléggé bizonyítható. A másik pedig: az általános kis vétségek tömegét, nem képes a jog kezelni ezért ezek nem jogi problémák De tegyük fel a kérdést: egyes népek vallásából, szokásrendszeréből létrejöhet e a másnak ártás, nagy valószínűséggel? Lehet, de ugyanazért (nem bizonyítható, viszonylag apró veszélyeztetés) nem jogi probléma, ahogy a sovinizmus, rasszizmus sem az.
Azért a jogon túli problémákat is meg kell oldani.
(Ugyanakkor bizonyos szélsőséges világnézetek vallások, stb., pl. a sátánista vallás, lehet oly veszélyes, ártó cselekvéseket generáló, hogy a jog szankcionálja, tiltja. Ugyanakkor a gondolati, közlési tiltások még az egyéb cselekvési tiltásoknál is kevésbé realizálhatók bizonyíthatók, tehát nagy eséllyel ártalmas látszatjog jön létre.)
Azért semmiképpen sem két rossz (a soviniszták, rasszisták ill. az általuk elitélt rossz vallású, világnézetű, szokásrendszerű nép harcáról) harcáról van szó. Ugyanis egy népet, etnikumot soha nem lehet egy vallási, világnézeti, szokásrendszeri csoportnak tekinteni. (Ráadásul a soviniszták rasszisták származásban gondolkodnak.) Ha egy bizonyos népből, stb. csak 1% tér el, akkor azt a népet nem lehet egységesen megítélni. (Nincs kollektív bűnösség, egyetlen ártatlan sem bűnhődhet igazságtalanul.) Ezért a sovinizmus rasszizmus önmagában, igazságtalan ostobaság.
Továbbá szükséges lenne még sok mindent pontosan ismerni, a népek történelmét, a népkaraktereket, a helyes külpolitikát, a helyes nemzetiségi, kisközösségi politikát. E vonatkozásokra majd a középiskolában térünk ki.
15.
a) Legalább tíz módón lehet bizonyítani, hogy a népek, etnikumok közötti genetikai különbség elhanyagolható kicsinységű.
b) Az egyéni különbségek jóval nagyobbak, mint a népek, etnikumok közötti tulajdonsági (genetikai, kulturális) különbségek.
c) Az egyén nem tehet, nem felelős a genetikai és a kulturális különbségekért.
d) A kulturális különbségek színesítik a világot, az emberek élete unalmas sekélyes, identitás nélküli lenne kulturális különbségek nélkül.
e) A népek, etnikumok kulturális különbségei nem akkorák és olyanok hogy bármely nép, etnikum megvetést, vagy felmagasztalást érdemelne, de lehetnek olyanok, hogy részben más, különleges, részben elkülönült életet, törvénykezést, oktatást, stb. igényel a nép, etnikum. A részleges autonómia (többféle autonómia van) tehát nem ördögtől való dolog, sőt a népek etnikumok békés és jó egymás mellett élésének egyik elengedhetetlen megoldása.
16. Minden egyén, nép, népcsoport (etnikum) egyéb közösség megkaphatja maga által igényelt beolvadást, vagy önállóságot (részleges autonómiát) amennyiben azt valóban, tettekben is akarja, amennyiben arra képes (esetleg segítséggel képes), és amennyiben nem árt másoknak. Nem lehet csak a beolvadást, vagy csak az autonómiát szentesíteni, favorizálni, mindkettő lehet rossz és jó, az emberek, a közösség valóságos igénye, ráutaló magatartása dönt. Mindennél (beolvadásnál és autonómiánál) rosszabb azon kaotikus harc, háború, mely a kényszerítésből (kényszerű beolvadás, kényszerű különállás) ered. Ugyanakkor az önállóságnak, autonómiának vannak határai.
17. Közéleti erkölcs néhány mondása.
a) Akár ötven év tisztességes életét, munkáját is romba döntheti, ha a nemtörődömségből, gyávaságból, „én nem politizálók” igéje alatt, a népnek ártó hatalom passzív támogatása.
Bűnösök, ártók között cinkos, aki néma. Akkor is ártóvá válik, a „néma”, a rossz hatalom passzív támogatója, ha amúgy a világ legbecsületesebb, legkedvesebb embere.
b) Keményen kritizáld a politikai, gazdasági rendszert. Önmagadat is kritizáld keményen,
de légy viszonylag elnéző másokkal szemben. Ne bíráld a népeket, etnikumokat..
c) Elsősorban ítéld meg a tetteket, és az alkalmazott módszereket. Másodsorban ítéld meg a tetteket, módszereket, alkalmazó, képviselő egyéneket és még inkább csoportokat. De ne ítélkezz a népek, etnikumok felett.
d) Ahol a cigányt, zsidót, magyart ítélik el és nem a lopást, spekulációt, önzést, ott sok lesz a síró ártatlan és még több lesz a markába nevető bűnös.
d1) Miért igaz az utóbbi kettő mondás? A figyelem és energiaelterelés klasszikus esete áll fenn, amennyiben a lopás, spekuláció egyéb búnők, ártások megfékezése helyett pl. a származásra, koncentrálnak az emberek. A figyelem és a cselekvési energia, a bűnről átterelődik pl. a származásra. Ez a helyzet, a tolvajoknak spekulánsoknak, stb. kedvez, lehetnek azok akár pl. cigány-tolvajok, zsidó-spekulánsok, vagy mások. Végső soron a búnősök, köztük az etnikum bűnös tagjai lesznek a nyerők az átverők, és az ostoba, de amúgy becsületes soviniszták rasszisták lesznek többek között a károsulók, az átvertek. Az igazi bűnösök a háttérből zavartalanul szemlélik, ahogy az ostoba soviniszták, rasszisták az ártatlanokat bántják, mindenki sérül, csak ők nem. A soviniszták, rasszisták ártanak maguknak, és az ártatlanoknak, de kedveznek a bűnösüknek, ezért igazságtalan ostobaságról van szó.
d2) Konkrétan például a nagytőke-korlátozó politika (nézet) összekapcsolása azzal, hogy a nagytőke azonos a zsidósággal (le a zsidósággal), kedvez a nagytőkének, és kedvez a zsidóság ártó részének is.
d3) A soviniszták, rasszisták maguknak is ártanak kivéve azon kevés tudatosan hazudó, manipuláló, általában a hatalomba tartozó, igyekvő sovinisztát, rasszistát, aki hatalmi vagyoni előnyök megszerzése miatt, tudatosan álcából soviniszta, rasszista.
18. Versenyszempontok.
a) A szabályozott igazságos, a versenytársnak nem ártó verseny, jó, igazságos, a kaotikus harc rossz, igazságtalan. Az egymást tönkretevő verseny ostobaság ezért saját népünket, csapatunkat fejleszteni kell, de versenyellenfélnek nem szabad ártani.
b) A vereség ott kezdődik, hogy lebecsüljük, lenézzük a versenyellenfelet.
c) Az utánzónak, a majmolónak, a megalkuvónak, az önbecsülés nélkülinek elveszik az egyénisége, nem kap igazi megbecsülést, és a versenyben soha nem kerülhet az élmezőnybe.
(Tiszteld, de ne majmold, nem ajnározd a versenyellenfelet, magadban, a népedben bízzál.)
19. Az (ostoba, igazságtalan) sovinizmus, rasszizmus oka, hogy nem veszik észre (a problémát sem látják) a normális nacionalizmus és a túlzott nacionalizmus (sovinizmus) közötti keskeny és kényes határvonalat.
a) A túlzott nacionalista (soviniszta , rasszista), aki nem látja a versenyszempontok egy részét.
b) Aki az emberiséget, nem tartja a saját közösségének.
c) A normális nacionalizmus, a hazaszeretet, a nemzetszeretet, hogy saját országunkat, népünket, kultúránkat, más országoknál, népeknél, nemzeteknél egy fokkal jobban szeretjük, tiszteljük, ami tettekben is megnyilvánul. Fontos itt a mérték, az arány, az „egy fok” meglátása. A normális nacionalista azért a világot, az emberiséget is szereti, tiszteli. A normális nacionalista látja, hogy a nemzet, gazdaságilag, versenyszempontból is, egy csapat. A közös kultúra érzelmeket vált ki a normális nacionalistából. A normális nacionalista látja a versenyszempontokat.
d) A normális nacionalizmusnak (ez a jó, igaz álláspont) három ellenpontja van.
d1) A túlzott nacionalizmus, (a sovinizmus rasszizmus).
d2) A egyéni önzés (esetleg a saját családra és nagyon ritkán kisközösségre kiterjesztve) olyan foka, mely által a szélesebb társadalom, a nép, a nemzet eltűnik, mint szeretni, tisztelni való közösség. Egyszerűbben: az egoizmus, mint a normál nacionalizmus ellenpontja.
d3) A túlzott világszeretők emberiségszeretők, valójában ilyenek nagyon kevesen vannak. Ill. gyakrabban, akik valamilyen oknál fogva (csalódás más néphez való tartozás, stb.) bár nem egoisták, de elfordultak a saját népüktől, nemzetüktől, de ezt kvázi titkolják.
d4) Korunkban szinte mindenki jóindulatú, önzetlen, demokrata és normális nacionalista embernek állítja be magát, bár valójában kevés ilyen ember van. Az első lépcső az lenne, hogy az emberek megismernék önmagukat és felvállalnák önmagukat. Többek között azok is felismernék a saját néptől, nemzettől való elfordulásukat, akik valamilyen oknál fogva (csalódás, más néphez, nemzethez húz a szívűk, stb.) lelkük mélyén már nem tartoznak a normális nacionalisták közé. A második lépcső az lenne, hogy egyre többen kerülnének, a ténylegesen normális nacionalista, demokrata, önzetlen emberek közé.
d5) Az igazság, a jó, az igazságosság körében, a normál nacionalizmus áll a jó igaz igazságos oldalon, a másik három, bár eltérően (egymásnak is részben ellentmondó), de azért összefüggően, a hamis körszakasz, három különböző pontján. Ebben az értelemben nemcsak a túlzott nacionalizmus de az egoizmus, és a deklarált, hamis hazaszeretet is igazságtalan ostobaság.
Hamis azon nézet, miszerint a sovinizmus, rasszizmus jó, mert szemben áll az egoizmussal és a deklarált, hamis hazaszeretettel. Egyfelől azért mindháromban ott van az önzés, másfelől, a sovinizmus rasszizmus szemben áll a jó igaz oldallal, a normál nacionalizmussal, tehát nem lehet jó, igaz.
d6) Ugyanakkor a normál nacionalizmus és a nagytőkés világrend ötvözete már ártalmas, kizsákmányoló, amiből a nagytőkés világrend szükséges korlátozása, átalakítása következik és nem más.
Ennek közös eredője a következő elméleti felmérés:
Sorolja fel a kedvelt szimpatikus népeket, etnikumokat, nemzeteket. Sorolja fel a közömbös népeket, etnikumokat, nemzeteket. Sorolja fel a legkevésbé szimpatikus (ellenszenves) népeket, etnikumokat, nemzeteket. (Egy másik felmérés: a felsorolt népek, etnikumok, nemzetek mellé írjon pozitív és negatív jelzőket, tulajdonságokat.)
A felmérés eredménye az lenne, hogy a világ szinte összes nemzetéből, népéből szép számmal lennének, azok, akik kitöltenék az ellenszenves népek, etnikumok, nemzetek rovatát. Szinte minden országban a többség kitöltené. Illetve írnának negatív jelzőket, tulajdonságokat. (Egyébként már a pozitív megkülönböztetés is a sovinizmus, rasszizmus határvonala.)
Ugyanis a normális nacionalista (és ez egy határvonal) azt mondja: számomra egyetlen nép, etnikum, nemzet sem ellenszenves, mert én az egyének, ill. tettek, módszerek, tulajdonsági csoportok szerint ítélkezem. Tehát a normális nacionalista ki se töltené a felméréseket.
A felmérés kettő tanulsága:
Jelenleg (jelenleg is, mert a múltban is volt) van egy világméretű, nagyarányú sovinizmus, rasszizmus.
Létezik, (és létezett) a különösen utál népek, etnikumok, nemzetek problémája.
21. Kitérés a szomszédsági viszonyokra, (a szomszédság lehet nemzeten belüli is) a népszövetségekre.
a) A szomszédoknak, ismerősöknek fél fokkal erősebben kell egymást kedvelni, tisztelni, egymást segíteni.
b) Csak fél fokkal, mert a pozitív elfogultság a másik oldalon negatív kirekesztést eredményez. Ezért, ezért is, nagyon átgondoltan óvatosan kell kialakítani a különböző szövetségeket, uniókat.
c) Ennek ellenére, néha a szomszédok, ismerősök utálják leginkább egymást. Ennek okait is érdemes feltárni.
d) A kölcsönös ellenszenv öngerjesztő hatású. A téves megítélés, az igazságtalanság a károkozás (többek között a sovinizmus rasszizmus negatív hatása) körbe forog, kiterjed, szinte mindenkit elér.
e) Szükség van világszövetségre, a jelleginél logikusabb, szervezettebb, világszövetségre. Az önrendelkezés és a közös ügyek, közös intézésének, kényes határvonalát, a világ és a nemzetek szintjén is meg kell találni.
Tehát jelenleg (a múltban is) a világ szinte összes népében etnikumában meglehetősen elterjedt a sovinizmus (túlzott nacionalizmus), rasszizmus, az egyének nagy százaléka, soviniszta, rasszista. Ez (nagyarányú a sovinizmus, rasszizmus) igaz, a zsidókra, cigányokra, magyarokra, szlovákokra, németekre, franciákra, angolokra, és még hosszan lehet sorolni. Legfeljebb egyes egyének (népek tagjai) ügyesebben titkolják a soviniszta, rasszista beállítottságukat.
Az előzőek értelmében csak az egyéneket, ill. a kifejezetten soviniszta, rasszista csoportokat szabad elítélni, és nem a népeket, etnikumokat, nemzeteket.
a) Sajnos mi magyarok is az utált népek közé tartozunk. És talán (nem biztos) a cigányok és zsidók is. És még mások is.
b) A különösen utált népek jelensége az általános sovinizmus rasszizmus egy rosszabb, aljasabb leágazása, változata. Az általános sovinizmus, rasszizmus: általában lenézem, megvetem a külföldieket. A különösen utált népek: különösen megvetem, lenézem X, Y , Z népet, etnikumot.
c) Biztosan megvan annak oka, hogy vannak különösen utált népek - megállapítás igaz, abban az értelemben, hogy az ilyen népek történelmét, sorsát, kultúrájának alakulását még inkább meg kell ismerni. (Erről szól az igazi népkarakter tudománya.) De nem igaz abban az értelemben, hogy az ilyen népeket felületesen elítéljük: ezek rossz, alávaló, hibás népek.
d) A lényegi megoldás mégis az, hogy nem veszünk tudomást a különösen utált népek problémájáról, úgy teszünk, mintha csak az általános sovinizmus, rasszizmus létezne, ugyanis:
d1) a különösen utált népek bármilyen túlzott visszavágása, reakciója (visszavágás, túlzott begubódzás, túlzott beolvadás, stb.) csak rosszra vezethet.
A különösen utált népek részéről a legokosabb, ha méltósággal tűrik az igazságtalanságot, (szembe néznek a ténnyel), ugyanakkor nyugodtan és önbizalommal haladnak maguk helyes útján.
d2) A különösen utált népeket kiemelni, nekik különleges jogokat, védelmet adni (pl. egyes népirtások tagadása tilos, más népirtásoké nem, stb.), csak olaj a tűzre. A különleges elbánás a különleges jogok azt jelentik, hogy kollektív (népek, etnikumok szerinti) megítélés történik, csak nem negatív, hanem pozitív értelemben. Az ilyen még nagyobb ellenszenvet vált ki, okkal erősíti az utálatot.
d3) Ha már kialakult az emberekben, sok emberben a sovinizmus, rasszizmus rögeszméje, akkor már nincs mit tenni, ugyanis a gondolatokat és az egymás közötti beszédet, a négy fal közötti beszélgetéseket, a civil véleményformálást nem lehet betiltani. Az ilyen tiltás (vagy más beavatkozás, manipuláció) szükségszerűen ellenkező hatást vált ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése